A távmunkával kapcsolatos jogi szabályozások
A távmunkásokat ugyanazon jogok és egyforma érdekvédelem illetné meg, mint a hagyományos munkarendben dolgozókat.Magyarországban a távmunka-végzést a Munka Törvénykönyvében van szabályozva, a X/A távmunka-végzés című fejezetben, de ez nem elég jogi szabályozás a távmunka végzése esetére.
Hazánkban a távmunkások még nem rendelkeznek érdekvédelmi szervezettel, s valószínűleg a Munka Törvénykönyvének módosításai sem lesznek elegendők, amint a távmunka hazánkban is elterjedtté válik.Az Európai Unióban már 2002-ben létrehoztak egy megállapodást, melyben rögzítették, hogy az otthonukban dolgozó munkavállalókat is ugyanolyan jogok illetik meg, mint a hagyományos rendszerben dolgozókat. Hazánkban is szükség lenne a valódi távmunkások érdekeinek védelmére, hiszen sokszor éri őket hátrányos megkülönböztetés.
Ezen kívül a munkavégzés feltételeinek meghatározása is fontos szerepet kap. Legtöbb esetben nem a munkáltató, hanem a munkavállaló biztosítja a szükséges technikai eszközöket. Ennek amortizációját, mely a munkaidő alatt keletkezik, csak nagyon ritka esetben fizetik meg, s általában csak akkor merül fel ennek kérdése, ha egy-egy fontos eszköz már tönkrement. Hasonlóképpen a munkavédelem sem kerül szóba mindaddig, amíg baleset nem történik.
Legtöbb esetben, ha a munkáltató és a munkavállaló között létrejött szerződés nem terjed ki minden részletre, akkor a Munka Törvénykönyvében található előírások a mérvadóak. A munkavállaló és munkáltatónak meg kell állapodniuk a munkavállaló távmunkát végző munkavállalóként történő foglalkoztatásban, a munkaviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás, illetve a felmerült költségek elszámolásának módjáról. Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja. Tény, hogy nehezebb az otthon dolgozók esetében ellenőrizni a szabályok betartását. A papíron néhány órás munka jelenthet akár több napot is. Mivel a munkavállaló otthonában dolgozik, (ha csak másként nem áll a szerződésben,) a munkáltató köteles bejelenteni az esetleges ellenőrzések időpontját.A munkáltató távmunkások foglalkoztatása esetén is köteles tájékoztatni alkalmazottait az általa biztosított eszközök használatának korlátozásáról, a kártérítési felelősségről.
A munkáltató kötelessége a munkavégzés során keletkezett adatok védelme. Ezt a Munka Törvénykönyve is szabályozza. Még ezek mellett kimondja, hogy köteles tájékoztatni a távmunkát végző munkavállaló a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja. A munkavégzés során felhasznált, illetve keletkezett adatok védelmének feltételeiről a munkáltató köteles gondoskodni. A munkáltató fizetés és munkaidő tekintetében nem tehet különbséget a hagyományos módszerrel, és a távmunkában alkalmazott munkavállalók között.
Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló nem határozzák meg a szerződésben a munkavégzés időpontját, azt maga a távmunkás határozhatja meg.
Európai távmunkamegállapodás
Az európai foglalkoztatási stratégia létrejöttét követően az Európai Tanács meghívta a szociális partnereket, hogy a tárgyalóasztal mellett alakítsanak ki olyan megállapodásokat, melyek segítségével korszerűbb munkaszervezési megoldások terjedhetnek el, ideértve a rugalmasabb foglalkoztatási konstrukciókat is, melyek célja részben az, hogy a vállalkozások termelékenyebbek és versenyképesebbek legyenek, és részben az, hogy megteremtsék a szükséges egyensúlyt rugalmasság és biztonság között.
Tanács résztvevői Lisszabonban megállapodtak a távmunka körülmények és gyakorlati megoldások széles, és dinamikusan bővülő skáláját jelenti. Emiatt a szociális partnerek olyan meghatározást adtak a távmunkának, mely a rendszeres távmunka különféle fajtáira is vonatkoztatható.
A szociális partnerek úgy tekintenek a távmunkára, mint a munkaszervezés korszerűsítési lehetőségére, mely a vállalatok és az állami szolgáltató intézmények számára egyaránt fennáll, illetve mint a munkavállalók lehetőségére, melynek segítségével munkájukat és társadalmi kötelezettségeiket összhangba hozhatják, és amely nagyobb függetlenséget biztosít számukra feladataik elvégzéséhez. Ha Európa ki akarja teljesíteni az információs társadalmat, úgy bátorítania kell a munkaszervezésnek ezen új módját, méghozzá olyan módon, hogy a rugalmasság és a biztonság együtt járjanak, és a munkavégzés minősége is javuljon, és mindezek által a megváltozott munkaképességűek munkaerő piaci esélyei is megnövekedjenek.
Ezen önkéntes megállapodás célja az, hogy általános keretet hozzon létre európai szinten, melyet az aláírók saját, a vállalatvezetés és a munkaerő-gazdálkodás területén alkalmazott nemzeti eljárásaik és gyakorlatuk szerint majd megvalósítanak. Az aláírók bátorítják a tagjelölt országokban működő tagszervezeteiket is, hogy szerezzenek érvényt ezen megállapodásnak. A jelen megállapodás megvalósítása nem jelent valós alapot a jelen megállapodás hatálya alá tartozó munkavállalók általános védettségének csökkentésére.
A jelen megállapodás megvalósításakor az aláíró felek tagjai kerüljék el a kis- és középvállalkozások terheinek szükségtelen mérvű növelését. A jelen megállapodás nem csorbítja a szociális partnerek jogát arra, hogy a megfelelő szinten, így európai szinten is megállapodásokat hozzanak létre, melyekkel a jelen megállapodást helyzetükre alkalmazzák és/vagy azt kiegészítik, olyan módon, mely az adott szociális partner érdekeit legjobban tükrözi.
A távmunka olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát egy munkaviszony keretei között veszi igénybe, illetve ahol a munkát, mely a munkaadó telephelyén is végezhető lenne, rendszeresen attól távol végzik. A jelen megállapodás a távmunkavállalókról szól. Távmunkavállaló minden olyan személy, aki a fenti meghatározás szerinti munkát végzi. A távmunka az adott munkavállaló és munkaadó számára egyaránt önkéntes jellegű. A távmunkát a munkavállaló eredeti munkaköri leírásában is meg lehet követelni, de önkéntes alapon később is választható konstrukció. Mindkét esetben a munkaadó látja el a távmunkavállalót a szükséges írásos információval, beleértve a hatályos kollektív szerződésekről szóló információt és az elvégzendő munka leírását, stb. is.
A távmunka részletei közé tartozik általában olyan járulékos írott információ is, mint azon vállalati osztály megnevezése, melyhez a távmunkavállaló munkája által kapcsolódik, közvetlen felettesének megjelölése, illetve más olyan személyek meghatározása, akikhez a munkavállaló szakmai vagy személyes kérdésekkel fordulhat, jelentéstételi rendszer, stb. Ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, és a munkaadó ajánlatot tesz a távmunkára, azt a munkavállaló elfogadhatja vagy visszautasíthatja. Ha a munkavállaló fejezi ki abbeli szándékát, hogy távmunka keretei között dolgozzon, a munkaadó elfogadhatja vagy visszautasíthatja e szándékot.
A távmunkára való átállás önmagában, mivel csak a munkavégzés módját módosítja, a munkavállaló munkajogi státuszát nem változtatja meg. A távmunkának a munkavállaló általi visszautasítása önmagában nem lehet oka annak, hogy a munkaadó az adott munkavállaló munkaviszonyát megszüntesse, vagy annak feltételeit megváltoztassa. Ha a távmunka nem része az eredeti munkaköri leírásnak, a távmunkára való átállásról szóló döntés egyéni és/vagy kollektív szerződéssel visszaváltoztatható. A visszaváltoztatás jelentheti azt, hogy a munkavállaló a munkaadó telephelyén folytatja a munkavégzést akár a munkaadó, akár a munkavállaló kérésére. Ezen visszaváltoztatás módozatait egyéni vagy kollektív szerződés fekteti le.
A foglalkoztatás feltételeinek tekintetében a távmunkavállalók ugyanazon, a hatályos törvényben és kollektív szerződésben biztosított jogokat élvezik mint a hozzájuk hasonló munkaköröket betöltő, a munkaadó telephelyén foglalkoztatott munkavállalók. Mindazonáltal, a távmunka tényéből fakadó sajátságok figyelembe vétele érdekében egyes konkrét kiegészítő kollektív és/vagy egyéni megállapodások megkötése is szükségessé válhat. A munkaadó felelős a megfelelő, jelesül a szoftverrel kapcsolatos intézkedések megtételéért a távmunkavállaló által szakmai céllal használt és feldolgozott adatok védelmének biztosítására. A munkaadó tájékoztatja adatvédelemmel kapcsolatos vállalati szabályzatról. A távmunkavállalót a hatályos jogszabályokról és távmunkavállaló köteles ezen szabályokat betartani. A munkaadó tiszteletben tartja a távmunkavállaló magánéletét. Minden, munkaeszközzel, felelősséggel és költségekkel kapcsolatos kérdés a távmunka megkezdése előtt maradéktalanul tisztázandó. Általános szabályként a munkaadó felelős a rendszeres távmunka végzéséhez szükséges eszközök biztosításáért, üzembe helyezéséért és karbantartásáért, hacsak a távmunkavállaló nem a saját eszközeit használja.
Ha a távmunkát rendszeresen végzik, a munkaadó ellentételezi vagy fedezi a munkavégzés, így különösen az adattovábbítás/kommunikáció okán közvetlenül felmerülő költségeket. A munkaadó megfelelő színvonalú technikai háttérszolgáltatást biztosít a munkavállalónak. A munkavállaló által használt eszközökben vagy adatokban keletkezett esetleges veszteség vagy kár költsége a nemzeti törvények és a kollektív szerződések szerint a munkaadót terhelik. A távmunkavállaló megfelelően karbantartja a számára biztosított eszközöket, és segítségükkel az Internetről nem gyűjt, és azon nem terjeszt jogellenes anyagokat. A munkáltató meghatározhatja, hogy a munkavégzéshez általa biztosított információtechnológiai és informatikai, illetve elektronikus eszközt a távmunkát végző munkavállaló mely tevékenységre nem használhatja. A munkaadó felelős a távmunkavállaló munkavédelméért és foglalkoztatási biztonságáért.
A munkaadó tájékoztatja a távmunkavállalót a vállalat munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos politikájáról, és különösen a vizuális megjelenítő egységekkel kapcsolatos követelményekről. A távmunkavállaló köteles helyesen alkalmazni ezen biztonsági intézkedéseket. Annak igazolására, hogy a hatályos egészségi és biztonsági rendelkezéseket megfelelően alkalmazzák, a munkaadónak, a munkavállalói képviselőnek és/vagy az illetékes hatóságoknak szabad bejutást kell lehetővé tenni a távmunka-végzés helyére olyan mértékben, amennyire azt a nemzeti törvények és a kollektív szerződések lehetővé teszik.
A munkáltató indokolt esetben ellenőrizheti a távmunkát végző munkavállaló munkavégzési kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzés során a munkáltató nem tekinthet be a távmunkát végző munkavállalóbak a munkavégzéshez használt információtechnológiai és informatikai eszközön tárolt, a munkaviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel össze nem függő adataiba. A betekintési jogosultság vonatkozásában a munkaviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a tilalom betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat. Ha a távmunkavállaló otthon végzi a munkát, a bejutási szándékról a munkavállalót előzetesen értesíteni kell, és ahhoz hozzájárulását meg kell szerezni.
Az ellenőrzés nem jelenthet a távmunkát végző munkavállaló, valamint a munkavégzési helyként szolgáló ingatlant használó más személy számára indokolatlan és aránytalan terhet, tekintettel személyi, családi és egyéb körülményeire. A munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére a munkáltató a munkavégzéshez kapcsolódó utasítás, tájékoztatás vagy ellenőrzés, továbbá a munkavégzéshez szükséges eszköz üzembe helyezése, karbantartása, illetve eltávolítása érdekében léphet be és tartózkodhat.A távmunkavállaló jogosult ellenőrzést kérvényezni.
A hatályos jogszabályok, a kollektív szerződések és a vállalat szabályzatának keretei között a távmunkavállaló maga dönti el, hogyan szervezi munkaidejét. A távmunkavállaló által elvégzendő munka, illetve a vele szemben támasztott teljesítménynormák azonosak a munkaadó telephelyén dolgozó, előbbihez hasonlítható munkavállalók munka-, illetve teljesítménynormáival.
A munkaadó biztosítja, hogy megfelelő intézkedések előzzék meg, hogy a távmunkavállaló elszigetelődjön a vállalat munkavállalói kollektívájának maradék részétől, például olyan módon, hogy lehetőséget biztosít neki kollégáival való rendszeres találkozásra és a vállalattal kapcsolatos információhoz való hozzájutásra.
A távmunkavállalóknak a munkaadó telephelyén hozzájuk hasonló munkavállalókkal azonos képzési és szakmai előmeneteli lehetőségeket kell biztosítani, és munkájukra ezen munkavállalókkal azonos értékelési rendszer vonatkozik. A távmunkavállalóknak megfelelő képzést kell biztosítani, mely az általuk használt eszközök alkalmazására és a munkaszervezés ezen formájának sajátosságaira irányul. A távmunkavállaló elöljárójának és közvetlen munkatársainak is lehet szüksége képzésre ezen munkaformával és annak irányításával kapcsolatban. A távmunkavállalóknak a munkavállaló telephelyén dolgozó munkavállalókkal azonos jogosultságaik vannak. Tilos bármely akadályt gördíteni a munkavállalói képviselővel való kommunikáció útjába. Azonos feltételek vonatkoznak rájuk a munkavállalói érdekképviseleti szervek választásaiban való részvétel, és az e választásokon való megválaszthatóság, illetve érdekképviselet igénybevétele kapcsán.
A távmunkavállalók is beleszámolandók a munkavállalói érdekképviselettel rendelkező testületek céljaira történő küszöbértékek meghatározásába az európai és nemzeti törvények, kollektív szerződések, illetve a vonatkozó gyakorlat alapján. Az a szervezet, melyhez a távmunkavállaló kollektív jogainak érvényesítése céljából tartozik, a munkaviszony kezdetekor határozandó meg.
A munkavállalói képviselőket a távmunka rendszerének bevezetésekor tájékoztatni kell, és velük konzultálni kell az európai és nemzeti törvények, kollektív szerződések, illetve a vonatkozó gyakorlat alapján.